Magyar Média Mecenatúra

Pályázati Tükör

A merénylet 10%

1898. szeptember 10-én fél kettőkor az egyik genfi szállodából két feketeruhás hölgy lép ki. Az idősebb Hohenembs grófnő néven jelentkezett be, a fiatalabb láthatóan a kísérője volt. Hirtelen egy fiatalember nagy lendülettel nekiszaladt a grófnőnek, aki az ütközés következtében el is esett. A járókelők felsegítették a hölgyet, aki három nyelven is köszönetet mondott, majd valamilyen ismeretlen nyelven (magyarul) kérdéseket tett fel a kísérőjének. Az incidens után sietősen elindultak a száz lépésre lévő hajóállomás felé és felszálltak a hajóra, ahol a hölgy elájult. A társalkodónő (gróf Sztáray Irma) bevitte a kabinba, levetette a fűzőjét és akkor látta, hogy bal melléből vér szivárog. A hajó azonnal visszafordult, a hölgyet a szállodai szobájába vitték, ám a kiérkező orvos csak a halál beálltát tudta megállapítani. Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné meggyilkolása nagy nemzetközi szenzációnak számított, az emberek nem értették, miért kellett meghalnia a politikába nem avatkozó, amúgy is tragikus sorsú szépséges királynénak. A magyarok különösképp siratták, hiszen köztudott volt a kölcsönös szimpátia, amely Erzsébetet és a magyarokat összekötötte. Bécsi sírját még ma is elborítják a piros-fehér-zöld szalagos koszorúk. Erzsébet tizenhat éves volt, amikor szerelemházasságot kötött Ferenc József osztrák császárral. Ám a szerelem nem sokkal éli túl a házasságot. Erzsébet szenved a bécsi udvar szigorú etikettjétől Anyósával, Zsófia főhercegnővel is folyton konfliktusba kerül, aki hamarosan megszülető gyermekei nevelését is elragadja tőle. Erzsébet romantikus alkat, titokban verseket ír, és vonzódik a szabadság-szerető, rebellis magyarokhoz, akiket anyósa olyannyira gyűlöl. Találkozik Deák Ferenccel és Andrássy Gyula gróffal, és kölcsönös szimpátia ébred közöttük. Erzsébet közvetítő szerepet játszik abban, hogy Zsófia minden ellenkezése ellenére a kiegyezés révén a magyarok visszakapják 1848-ban kivívott jogaik jó részét.A magyar kiegyezés után Erzsébet nem ártja magát a politikába. A számára elviselhetetlen bécsi udvarból egyre többször menekül el, egyik kedvenc tartózkodási helye Gödöllő. Ahogyan az évek telnek, egyre több időt tölt külföldön is: Angliában, Svájcban, Korfu szigetén. Luigi Luccheni árvaházakban, később nevelőszülőknél felnőtt olasz fiatalember, a történet idején húszas évei elején jár. Különböző országokban alkalmi munkákból tengeti életét. Hatalmas indulat van benne a gazdagok és előkelők iránt, maga is anarchistának vallja magát. 1898 nyarán Svájcban él, előbb Lausanne-ban, majd egy olcsó genfi szálláson bérel ágyat – közösen, egy másik olasszal és arra készül, hogy egy előkelő fejedelmi személy megölésével teszi híressé nevét. A film bemutatja Erzsébet, valamint az olasz anarchista Luccheni útját a gyilkosságig;az előkelő származású, luxus körülmények között élő, romantikus lelkű nő és az árvaként felnövő, nélkülöző, gyilkos indulatú és ideológiájú férfi tragikus találkozását. Ábrázolja a századforduló Európájának feszült hangulatát, az anarchista gondolat veszélyes megnyilvánulásait. Választ keres arra, miért kellett a királynénak meghalnia. Bemutatja a merénylet közvetlen előzményeit, körülményeit és lefolyását, illetve azokat az érzelmeket, amelyeket a gyilkosság kiváltott. Megjelenik benne a végzetszerűség illetve a véletlen drámája és tragikuma. A dramatikus jelenetek mellett néhány összefüggés, életrajzi mozzanat megértését narráció segíti, amelyet általában a történet montázs-szerű képei illusztrálnak.

pályázati adatok

partner
Tóth Tímea
pályázat típusa
Fehér György
pályázat éve
2017
támogatás összege
120 000 000 Ft

alkotók

műfaj
dráma
rendező
Pajer Róbert
forgatókönyvíró
Porogi András, Pajer Róbert
felvételvezető
Gerencsér Gyula

gyártási- és produkciós adatok

produkciós iroda
FILM-ART Stúdió Kft.
producer
Hábermann Jenő
produkciós asszisztens
Tóth Tímea
gyártásvezető
Horváth Attila
gyártók
gyártás tervezett ideje
2017.09.01-2018.09.03

technikai adatok

masteranyag
HD
játékidő
52

forgalmazási adatok, díjak