Ez a film a Kokas-módszer hatását és jelentőségét mutatja meg a speciális igényű gyerekek fejlesztési pedagógiája kapcsán Pl: akinek a beszédfejlődése megkésett, a mozgásfejlődése elakadt, vagy felgyorsult, nem szeret rajzolni, csúnyán ír, tanulási problémái vannak (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia), viselkedése eltérő: agresszív, vagy szorongó, beilleszkedési problémái vannak, nem képes elviselni a kudarcot, kiszáll a feladat-helyzetekből, autisztikus viselkedésű… A Kokas-módszer nem csak önismereti gyakorlat, hanem egyfajta szelep is – és a táncoló maga dönti el, mikor nyitja ki. A zene-mozgás gyakorlatban kialakult mozgás-nyelv ugyanis egyben visszajelző rendszerként is szolgál. A zene hatására szerveződő spontán mozgás tanúskodik a belső állapotról, a lelki történésekről. Egyrészt tudósít arról, milyen szintre jutottak el a gyerekek a zenei felfogásban, másrészt kifejezést ad saját belső világuk tartalmáról. A gyógypedagógiai sikerének oka az, hogy a mozgás maga a figyelem legkitűnőbb iskolája: A mozgás ébren tartja a figyelmet, sőt az agy olyan területére hat, ahol a már kisgyermek korban is fejlett intellektuális területek találhatóak. Ez a film olyan organikusan éretlen gyerekekkel foglalkozik, akik különféle zavaró tünetekkel élnek és a Kokas-módszer alapján kapnak fejlesztést. A gyors eredményt hozó és a látványos, világhíres pedagógiai módszer kitalálója, Kokas Klára. A módszer lényege, hogy megtanítsa a gyerekeket a zene hallgatására. A szabad mozgásterápia, a tánc közben a ritmus és térfelosztás, a szimmetria és a dallam-megjelenítés – és még sok egyéb mellett – egy személyiségfejlesztő, motivációs eredményt kapunk.