Ez a világ legdrágább autója. 3 darab van belőle. Darabonként 1 lóerősek, nagyon-nagyon messze vannak, és nem utólsósorban egy magyar ember tervezte őket. Az Apollo-15, 16 és 17 1971-ben és ’72-ben egy-egy ilyen holdjáró Rovert szállított a Holdra, és ott is hagyta őket. Pavlics Ferenc az ötvenes évek végén hagyta el Magyarországot és bizonyította be - Galamb József és sok más mérnök után -, hogy Közép-Kelet-Európában van egy olyan ország, ahonnan ha mérnöki diplomával érkezik az ember az Egyesült Államokba, és történelmet hivatott írni, akkor még a nyelvi hiányosságok sem jelenthetnek számára akadályt. Az átmeneti menekülttáborból a GM emberei Detroitba hívták. Innen késöbb Santa Barbarába került, ahol a General Motors Defense Research Laboratories (GMDRL) mérnöke lett. Itt tervezte meg a Lunar Roving Vehicle-t (LRV), ami szignifikánsan megnövelte a Holdon kutató asztronauták által elérhető területet. Most, hogy a NASA feléleszti a Hold-missziót, és a Mars-program is napról napra realizálódik, még mindig a már 87 éves Pavlics Ferenc által tervezett jármű szolgál alapjául az új fejlesztéseknek. Ebben az filmben szeretnénk bemutatni Pavlics Ferenc munkásságát. Szeretnénk kitérni az életútjára (hogyan kerül a GM-hez mérnökként úgy, hogy angolul egy szót sem tudott, hogyan került a nyugati partra, a kutató részlegre, hogyan keveredett bele a NASA Apollo-programjába), a Lunar Rover-re (pontosan milyen információik voltak ahhoz, hogy tervezzenek egy olyan járművet ami teljesen ismeretlen körülmények között fog működni, milyen problémákat kellett leküzdeni), a Mars-misszióban való részvételére (információk szerint az ottani járművek alapját is az ő tervei képezik), a NASA-nál jelenleg dolgozó magyarokra (hány olyan, általunk talán nem is ismert honfitársunk dolgozik ott, aki minden nap az emberiség horizontját tágítja). Szeretnénk inerjút csinálni természetesen Ferenccel, magyar NASA mérnökökkel. és olyan Magyarországon dolgozó szakértőkkel akik be tudnak minket avatni ennek a mérnöki csodának a részleteibe. Természetesen rengeteg archív anyagot használnánk fel a filmhez. Az interjúkat minőségi, XXI. századi igényeket kielégítő, televíziós követelményeknek magas színvonalon megfelelő minőségben szeretnénk elkészíteni, több kamerával. A forgatás Magyarországon és az Egyesült Államokban történne, azon belül is Santa Barbarában (Pavlics Ferenc a mai napig ott él), és Hustonban, Texas-ban, a NASA központjában. A filmen egy narrátor kísérné végig a nézőt. A film aktulitását a 45. NASA elnök 2016-ban esedékes megválasztása körül tisztázódó “Vissza a Holdra” kampány, és természetesen Pavlics Ferenc tekintélyes kora adja. Fontosnak tartjuk, hogy egy ilyen kaliberű ember életművéről a saját szavaival tudjunk megemlékezni a magyar közönség előtt.