A Médiatanács támogatásával 2014-ben készült el A kőbaltás ember c. film. A film sikere, a szakmai visszajelzések megerősítették azt a tervet, hogy a paleo-detektíves történet érdemes a folytatásra. A sorozat következő részében is Schneider Zoltán ered a múlt titkainak nyomába, a másik főszereplő is közismert: ő Samu, a vértesszőlősi előember. A nyomozás helyszíne Budapesttől északnyugatra, Vértesszőlős mellett található. A falu határában egy mészkőbányából kerültek elő az első kőeszközök, itt tanyázott az előemberek egy csoportja kb. 350 ezer évvel ezelőtt. Ezek az első emberi nyomok hazánk területén. Természetesen ilyen távoli múltban az éghajlat, és a táj is más volt, menjünk hát vissza az időben a film segítségével, hogy jobban szemügyre vehessük az előemberek környezetét! Ekkor a ma Átalérnek nevezett patak folyt itt. A változó vízhozamú patak hol lerakta a hordalékát, hol mélyen belevágta magát az üledékbe, így teraszokat alakított ki a völgy oldalában. Kis tocsogók, meleg vízű medencék jöttek létre, a vízben oldott mész gyorsan rakódott le, betemetve fát, levelet, gyökeret, csontot. A medencék hol kiszáradtak, hol újra megteltek vízzel. A források körüli mikroklímában dús volt a vegetáció: mogyoró, orgona, nyárfa és boróka élt itt. Az akkori állatok ma már nem gyakoriak: óriáshód, etruszk orrszarvú, bölény, hiéna és kardfogú tigris. A langyos források melletti száraz medencék lakhelyül szolgáltak az előember számára. De kik voltak ők, honnan jöttek, hogy éltek, és hogy néztek ki? tt vannak a leletek: két gyermek tejfog a lakóhelyről, és egy felnőtt koponyatöredék a medence külső lejtőjéről. Ennyi maradt Samuból, az előemberből. Természetesen a tejfog kieshetett, amikor a gyermek cseperedett, és egyszerűen a többi csont közé került. A koponyadarab azonban már sokkal izgalmasabb, sok olyan kérdést vet fel, aminek utánanéz egy paleo-detektív. Először is magában találták, a csontváz többi része nélkül, kívül a táboron. Látszik hogy az öreglyuk környékét eltávolították, hogy hozzáférjenek az agyhoz. A csont külső felülete mállott, belül viszont ép. A kutacsok szétváltak, hosszan volt az időjárásnak kitéve. Mi történt ezzel az emberrel? Megölték? Megették és kihajították a falon? Ellenség volt vagy rokon? Az éhség vette rá őket a kannibalizmusra vagy a tisztelet a halottak iránt? Tényleg megették az agyat vagy csak eltávolították? A választ még nem tudjuk, de a csont és a fogak alapján pontosan azonosíthatóak az itteni előemberek. Samut ma a Homo heidelbergensis kategóriájába sorolják, ez már önmagában több kérdést vet fel. A kőbaltás ember c. film második része is izgalmas animációkkal, rekonstruált jelenetekkel hozza közelebb a régmúlt történéseit a nézőhöz, fontos célunk a tudomány egy szeletének megismertetése az interneten és mobilon cseperedő fiatalokkal, ebben segít a filmes eszközök mellett a sokat tréfálkozó, laikus, de annál lelkesebb detektív figurája.